Barna.zöld.arany
2012.07.12. 18:49
A sápadt, eres kéz lassan enged a szorításból, és a tenyér kitárulkozva felfedi kincsét. A gyűrött, maszatos fénykép lassan a padlóra ereszkedik, és egy apró huzat-foszlány hátán az ágy alá csusszan. Barna és zöld. Némi arany és mézszín. Egy göndör hajzuhatag és egy macska-ravasz pillantás, alatta féloldalas mosoly. Mindössze ennyit árul el magáról az a féltve őrzött, sok évtizedes kópia.
Kapcsolat
2012.07.11. 21:33
A kis körömcipő már nagyon törte a lábát, de a fogát összeszorítva egy utolsó mély kilégzéssel a kis kerek asztalkához lépett, és egy nem éppen elegáns mozdulattal a székre vetette magát. Nem volt jó kedve, nehéz és idegőrlő munkanappal a háta mögött nagyon vágyott már egy kis kikapcsolódásra, és előre örült, hogy újra látja Zsuzsit. Már vagy két hete nem beszéltek egymással, így tényleg időszerű volt összefutniuk a szokásos kis kávéház teraszán. A kellemesen langyos május végi szellő játékosan fellebbentette a szoknyája szélét, idegesen tűrte le, és fejét periszkópként forgatva, tekintetével Zsuzsit kereste.
A remete
2012.06.05. 21:31
A szakállas remete vagy a vén hülye. Így hívták őt a faluban, ám ő erről semmit sem tudott. Ha tudta volna, akkor sem érdekelte volna különösebben. 26 éve már, hogy kizárta a külvilágot, felment a hegyekbe, és maga mögött hagyott családot, vagyont. Rönkökből kalyibát tákolt, veteményest gondozott a háta mögött, és a tóra járt vízért. A fia 4 éves volt ekkor, felnőve magába szívta az egyezményes hallgatást, és sosem kérdezte, hol van az én apám, miért nincs velünk.
A kisdinnyék üzennek
2012.05.30. 20:45
A ház mögött van egy nagy kertem, csodájára jár az egész falu, olyan szép és rendezett. Ez nemcsak az én érdemem, ennyi munkát egyedül nem is bírnék. Tomi, a szomszédom, gyakran segít nekem, egész éven át együtt kapáljuk az epret, szórjuk a sorok közé a szalmát, majd hajlongunk az érett gyümölcsök felett. Hintjük a salátamagot, ültetjük a paprika és paradicsom palántákat; ilyenkor Tomi mossa el a tejfölös poharakat a kerti csapnál, majd csinos tornyot épít belőlük, és felteszi a pajta polcára.
Kétszer hibázni
2012.05.25. 21:22
A nap még éppen csak elkezdte sugaraival a ragadósra ázott földet pásztázni, rózsapír és búzakalász színre festve az ég alját, máris érezhető volt jótékony melege, az öreg görnyedt hátán langyosra hevítette a vászon mellényt.